| Source | Target | | tekintettel az EFTA Felügyeleti Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) 2012. április 19-i határozatára, amely a tagot – a közbeszerzés terén döntések meghozatalára vonatkozóan – közbeszerzési eljárás lefolytatására irányuló felelősséggel ruházza fel (138/12/COL határozat). | atsižvelgdama į ELPA priežiūros institucijos (toliau – Institucija) 2012 m. balandžio 19 d. sprendimą, suteikiantį narei, konkrečiai atsakingai už viešuosius pirkimus, teisę priimti tam tikrus sprendimus viešųjų pirkimų srityje (Sprendimas Nr. 138/12/COL), |
| 2012. január 24-én kérelem érkezett be a Hatósághoz az Akershus Energi Vannkraft AS, E-CO Energi AS, EB Kraftproduksjon AS és Østfold Energi AS részéről az iránt, hogy a Hatóság a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (5) bekezdésével összhangban hagyja jóvá a 2004/17/EK irányelv 30. cikke (1) bekezdésének a norvégiai vízierőmű villamosenergia-termelési és -nagykereskedelmi tevékenységeire történő alkalmazását. | I. FAKTAI (1) 2012 m. sausio 24 d. pagal Direktyvos 2004/17 30 straipsnio 5 dalį Institucija gavo prašymą iš įmonių „Akershus Energi Vannkraft AS“, „E-CO Energi AS“, „EB Kraftproduksjon AS“ ir „Østfold Energi AS“ patvirtinti Direktyvos 2004/17/EB 30 straipsnio 1 dalies taikymą hidroelektros energijos gamybos ir didmeninės prekybos Norvegijoje veiklai. |
| 2012. február 17-i leveleiben a Hatóság további információkat kért Norvégiától (624270 sz.) és a kérelmezőtől (624258 sz.) egyaránt. | 2012 m. vasario 17 d. raštu Institucija paprašė Norvegijos (įvykio Nr. 624270) ir pareiškėjų (įvykio Nr. 624258) pateikti papildomos informacijos. |
| A Hatóság e megkeresésére Norvégiától 2012. március 20-án, a kérelmezőktől pedig 2012. március 22-én kapott választ. | Institucija atsakymą į prašymą iš Norvegijos gavo 2012 m. kovo 20 d. raštu, iš pareiškėjų – 2012m. kovo 22 d. raštu. |
| A 2004/17/EK irányelv értelmében állami vállalkozásként tekintendő kérelmezők kérelme az abban leírt módon a vízierőmű villamosenergia-termelését és -nagykereskedelmét érinti. | Pareiškėjų, kurie laikytini valstybinėmis įmonėmis, kaip apibrėžta Direktyvoje 2004/17/EB, prašymas, kaip teigiama paraiškoje, susijęs su hidroelektros energijos gamyba ir didmenine prekyba. |
| JOGI KERET | TEISINIS PAGRINDAS |
| A 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdése értelmében a 3–7. cikkben említett tevékenység folytatására irányuló szerződés nem tartozhat ezen irányelv hatálya alá, ha abban az EFTA-államban, ahol a szerződést teljesítik, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott. | Direktyvos 2004/17/EB 30 straipsnio 1 straipsnyje numatyta, kad sutartims, skirtoms suteikti galimybę pradėti vykdyti 3–7 straipsniuose minėtą veiklą, Direktyva 2004/17 netaikoma, jei ELPA valstybėje, kurioje ji yra vykdoma, tokią veiklą tiesiogiai veikia konkurencija rinkose, į kurias patekti nėra jokių apribojimų. |
| A 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (5) bekezdése értelmében a 30. cikk (1) bekezdésének alkalmazhatósága iránti kérelmet az ajánlatkérő hatóságok benyújthatják, amennyiben az érintett EGT-állam jogszabályai arról rendelkeznek. | Pagal Direktyvos 2004/17/EB 30 straipsnio 5 dalį perkančiosios institucijos gali pateikti paraišką dėl 30 straipsnio 1 dalies taikymo, jei tai numatyta susijusiuose EEE valstybės teisės aktuose. |
| A közüzemi ágazatban folytatott közbeszerzésről szóló, 2006. április 7-i 403. rendelet 15-1. szakaszának (2) bekezdéséből (Forskrift nr. 403 av 7. April 2006 om innkjøp i forsyningssektorene) következik, hogy a kérelmező hatóságok a 2004/17/EK irányelv 30. cikke (1) bekezdésének alkalmazása iránt kérelmet nyújthatnak be a Hatóságnak, feltéve, ha a Norvég Versenyhatóságtól megkapták a véleményt. | Pagal 2006 m. balandžio 7 d. reglamento Nr. 403 dėl viešųjų pirkimų komunalinių paslaugų sektoriuje (Forskrift nr. 403 av 7. April 2006 om innkjøp i forsyningssektorene) 15–1 skyriaus 2 straipsnį perkančiosios institucijos Institucijai gali pateikti paraišką dėl Direktyvos 2004/17/EB 30 straipsnio 1 dalies taikymo, jei jos gavo Norvegijos konkurencijos tarnybos nuomonę. |
| A kérelmezők 2011. március 16-án megkapták a Norvég Versenyhatóság véleményét, amelyben a Norvég Versenyhatóság megállapította, hogy a vonatkozó tevékenységek közvetlenül olyan piaci versenynek vannak kitéve, amelyre nem korlátozott a belépés. | 2011 m. kovo 16 d. pareiškėjai gavo Norvegijos konkurencijos tarnybos nuomonę, kurioje ji padarė išvadą, kad tokią veiklą tiesiogiai veikia konkurencija rinkoje, į kurią patekti nėra jokių apribojimų. |
| A piaci belépés akkor nem tekinthető korlátozottnak, ha a tagállam végrehajtotta és alkalmazza az adott ágazatot vagy annak egy részét megnyitó, megfelelő EGT-jogszabályokat. | Patekimas į rinką laikomas neribojamu, jei valstybė įgyvendino ir taiko atitinkamus EEE teisės aktus, kuriais atveriamas atitinkamas sektorius ar jo dalis. |
| Ezen jogszabályok jegyzéke megtalálható a 2004/17/EK irányelv XI. mellékletében, amely a villamosenergia-ágazat tekintetében a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 1996. december 19-i 96/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre [2]hivatkozik. | Šie teisės aktai išvardyti Direktyvos 2004/17/EB XI priede, kuriame nurodyta, kad elektros energijos sektoriui taikoma 1996 m. gruodžio 19 d. Europos Parlamento ir Tarybos direktyva 96/92/EB dėl elektros energijos vidaus rinkos bendrųjų taisyklių [2]. |
| A 96/92/EK irányelv helyébea villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. június 26-i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: a 2003/54/EK irányelv) [3]lépett, amelyet beépítettek az EGT-megállapodás IV. mellékletének 22. pontjába. | Direktyvą 96/92/EB pakeitė2003 m. birželio 26 d. Europos Parlamento ir Tarybos direktyva 2003/54/EB dėl elektros energijos vidaus rinkos bendrųjų taisyklių, panaikinanti Direktyvą 96/92/EB [3](toliau – Direktyva 2003/54/EB), kuri įtrauka į EEE susitarimo IV priedo 22 punktą. |
| Így a piaci belépés akkor minősül korlátozatlannak, ha a norvég állam végrehajtotta és megfelelően alkalmazza a 2003/54/EK irányelvet. | Todėl patekimas į rinką laikomas neribojamu, jei Norvegijos valstybė įgyvendino ir taiko Direktyvą 2003/54/EB. |
| A versenynek való kitettséget több mutató alapján kell értékelni, amelyek közül önmagában egyik sem döntő jelentőségű. | Konkurencijos sąlygas reikėtų vertinti remiantis įvairiais rodikliais, iš kurių nė vienas per se nėra lemiamas. |
| A határozat által érintett piacokra vonatkozó egyik fontos feltétel az adott piac meghatározó szereplőinek piaci részesedése. | Vertinant rinkas, kurioms skirtas šis sprendimas, vienas iš kriterijų, į kuriuos reikia atsižvelgti, yra pagrindinių rinkos dalyvių užimama atitinkamos rinkos dalis. |
| További ismérv az adott piacokon fennálló összefonódás szintje. | Kitas kriterijus – koncentracijos tose rinkose laipsnis. |
| Az érintett piacok sajátosságaira tekintettel egyéb kritériumokat is figyelembe kell venni, úgymint a kiegyenlítő piac működését, az árversenyt és a fogyasztók szolgáltatóváltásának arányát. | Turint omenyje atitinkamų rinkų ypatumus, reikėtų atsižvelgti ir į kitus kriterijus, kaip antai balansavimo rinkos veikimą, kainų konkurenciją ir vartotojų polinkį keisti tiekėją. |
| A piac meghatározása | Rinkos apibrėžimas |
| Termékpiac | Produkto rinka |
| Az érintett termékpiac a villamosenergia-termelés és a nagykereskedelmi értékesítés [4]. | Atitinkama produkto rinka yra elektros energijos gamyba ir didmeninė prekyba ja [4]. |
| A piac ezért az erőművekben történő villamosenergia-termelésre, valamint a villamos energia a nagy ipari vásárlók vagy kiskereskedők részére – újraértékesítés céljából – közvetlenül, rendszerösszekötőkön keresztül történő behozatalára is kiterjed. | Todėl rinka apima elektros energijos, skirtos tiesiogiai perparduoti stambiems pramonės klientams ar mažmenininkams, gamybą elektrinėse ir importą jungiamosiomis linijomis. |
| Földrajzi piac | Geografinė rinka |
| A norvégiai nagykereskedelmi energiapiac nagymértékben beágyazódott a skandináv árampiacba (Dánia, Norvégia, Svédország és Finnország). | Didmeninė Norvegijos energijos rinka yra labai integruota į Šiaurės šalių rinką (Danija, Norvegija, Švedija ir Suomija). |
| A skandináv térség villamosenergia-termelésének jelentős részével a fizikai szállítására irányuló szerződések vonatkozásában a Nord Pool Spot AS (Nord Pool) által működtetett általános villamosenergia-tőzsdén kereskednek. | Didelė Šiaurės regiono pagamintos elektros energijos dalis parduodama bendroje Šiaurės regiono fizinio elektros energijos perdavimo sutarčių biržoje, kurią administruoja „Nord Pool Spot AS“ (toliau – „Nord Pool“). |
| A Nord Pool északi villamosenergia-tőzsdéje jelenleg lefedi Norvégia, Svédország, Dánia, Finnország és Észtország nagykereskedelmi energiapiacait. | „Nord Pool“ Šiaurės regiono elektros energijos birža šiuo metu apima didmenines energijos rinkas Norvegijoje, Švedijoje, Danijoje, Suomijoje ir Estijoje. |
| A Nord Pool az energiatermékek fizikai nagykereskedelme vonatkozásában két másnapi villamosenergia-piacot működtet: az egyik az Elspot, a következő napra vonatkozó ajánlatokkal működő piac, ahol naponta óránkénti áramszerződésekkel kereskednek a következő nap 24 óráján belül történő fizikai szállításra vonatkozóan, a másik az Elbas, amely olyan, folyamatos, határokon átnyúló, napon belüli ügyleteket lebonyolító piac, ahol a következő napra vonatkozó ajánlatokkal működő piacon lebonyolított kereskedelmi ügyletek módosításait a szállítást megelőző egy óráigelvégzik. | „Nord Pool“ eksploatuoja dvi fizinės didmeninės prekybos elektros energija rinkas: „Elspot“„kitos dienos“ rinka, kurioje kasdien prekiaujama valandinėmis energijos sutartimis, pagal kurias energija fiziškai perduodama per kitos dienos 24 valandų laikotarpį, ir „Elbas“ – nuolatinė tarpvalstybinė vienos dienos rinka, kuri priderinama prie „kitos dienos“ rinkoje sudarytų sandorių likus ne mažiau nei valandai iki perdavimo. |
| E piacok együttesen 2010-ben a skandináv országok áramfogyasztásának 74 %-át fedték le – 307 TW/h mennyiséggel. | 2010 m. šios rinkos kartu apėmė 74 % Šiaurės regiono elektros suvartojimo ir sudarė 307 TWh. |
| A kereskedésre szánt fennmaradó mennyiségről a beszállító és a vásárló együtt dönt. | Dėl likusios pardavimų apimties dvišališkai tariasi tiekėjas ir klientas. |
| A skandináv országok piaca számos ajánlattételi területre oszlik, amelyeket rendszerösszekötők kapcsolnak össze. | Šiaurės rinka suskirstyta į keletą konkurso sričių, kurios sujungtos jungiamosiomis linijomis. |
| Az Elspoton alkalmazott kereskedelmi ár az összes piaci résztvevőtől érkező ajánlatokon alapul és a 24 órás időtartam során minden egyes órában a piaci kereslet-kínálat kiegyenlítésére szolgál. | Prekybos kaina „Elspot“ rinkoje paremta visų rinkos dalyvių pardavimo ir pirkimo kainomis ir nustatyta, kad kiekvieną 24 valandų laikotarpio valandą rinkoje būtų pasiūlos ir paklausos pusiausvyra. |
| Az Elspoton alkalmazott ármechanizmus a skandináv országok átvitelirendszer-üzemeltetői által a rendelkezésre bocsátott kereskedelmi kapacitáshoz igazítja a rendszerösszekötőkön keresztüli villamosenergia-áramlást a piacon. | „Elspot“ kainos mechanizmas pritaiko energijos srautą jungiamosiomis linijomis prie esamos prekybos apimties, nustatytos Šiaurės regiono perdavimo sistemos operatorių. |
| A skandináv régióban az átviteli kapacitás korlátozott volta a skandináv területet földrajzilag kisebb piacokra elkülönítő, ideiglenesen szűk keresztmetszetet eredményezhet. | Perdavimo pajėgumų apribojimai Šiaurės regione gali sukelti laikiną perkrovą, dėl kurios Šiaurės regionas suskirstomas į keletą mažesnių geografinių rinkų. |
| A skandináv régió országai és Norvégia közötti rendszerösszekötőknél különböző Elspot-övezetre vonatkozó árak bevezetésével ármechanizmusokat használnak az átviteli hálózatban előforduló szűk keresztmetszet enyhítésére. | Jungiamosiose linijose tarp Šiaurės šalių ir Norvegijoje tinklo perkrovai sumažinti naudojami kainos mechanizmai taikant skirtingas „Elspot“ sričių kainas. |
| Ezért az árzónákban különböző árak képződhetnek, amelyek egyensúlyt teremtenek a területen jelentkező kereslet-kínálat között. | Todėl kainos nustatymo srityse gali būti taikomos skirtingos kainos – taip toje srityje išlaikoma pasiūlos ir paklausos pusiausvyra. |
| Következésképp a vonatkozó földrajzi piac az egyik óráról a másikra is változhat. | Todėl atitinkama geografinė rinka gali kisti kas valandą. |
| Szűk keresztmetszet esetében a vonatkozó földrajzi piac a skandináv régiónál szűkebb és egybeeshet a nemzeti ajánlattételi területekkel. | Esant perkrovai atitinkama geografinė rinka yra mažesnė nei Šiaurės regionas ir gali sutapti su šalių konkurso sritimis. |
| Norvégiában jelenleg öt ajánlattételi terület található [5]. | Šiuo metu Norvegijoje yra penkios konkurso sritys [5]. |
| Korlátozott azon órák százalékos aránya, amelyben árkülönbségek vannak a skandináv régió területein belül: | Tačiau procentinė valandų, kuriomis skiriasi Šiaurės regiono sričių kainos, dalis yra ribota: 2010 3 15 – 2011 3 11 |
| NO 2 – Kristiansand | Nr. 2 – Kristiansandas |
| NO 3 - Trondheim | Nr. 3 – Trondheimas |
| NO 4 - Tromsø | Nr. 4 – Trumsė |
| NO 5 - Bergen | Nr. 5 – Bergenas |
| Az árzónák legtöbbször egymáshoz kapcsolódnak: | Didžiąją dalį laiko kainos nustatymo sritys yra sujungtos: |
| Az árzónacsoportok | Kainos nustatymo sričių junginys |
| Az egymáshoz kapcsolódó órák %-os aránya | % valandų, kuriomis sritys sujungtos |
| NO 1 – NO 2 | Nr. 1 – Nr. 2 |
| NO 1 – NO 2 – NO 5 | Nr. 1 – Nr. 2 – Nr. 5 |
| NO 3 – NO 4 - Sweden | Nr. 3 – Nr. 4 – Švedija |
| A norvég árzónák általában Svédországgal kapcsolódnak össze. | Norvegijos kainos nustatymo sritys paprastai sujungtos su Švedija. |
| A szűk keresztmetszetek előfordulásának lehetősége aggodalomra ad okot az ideiglenes szűk keresztmetszetek lehetséges kihasználásával kapcsolatban, ami megnövelheti a helyi szereplők piaci erejét. | Perkrovų atsiradimo galimybė gali kelti susirūpinimą dėl galimo laikino kliūčių išnaudojimo, kuris galėtų padidinti įtaką vietinėje rinkoje. |
| Ezen az alapon a norvég versenyhatóságok az érintett földrajzi piacot szűk keresztmetszetek nélküli órákban skandináv régióként, a szűk keresztmetszeteket is tartalmazó órákban annál kisebb régióként határozták meg [6]. | Tuo remdamosi Norvegijos konkurencijos institucijos atitinkamą geografinę rinką apibrėžė kaip Šiaurės regioną valandomis be perkrovų ir mažesnę nei Šiaurės regionas perkrovų valandomis [6]. |
| Azt a kérdést nem válaszolják meg, hogy a piacot a skandináv térséget vagy attól kisebb régiót lefedő területként kell-e meghatározni, mivel az elemzés eredménye továbbra is azonos, akár szűkebb, akár szélesebb körű területmeghatározásról van szó. | Klausimas, ar rinką reikėtų apibrėžti kaip apimančią Šiaurės regioną ar kaip mažesnės apimties, paliekamas atviras, kadangi analizės rezultatai, paremti tiek siauresne, tiek platesne apibrėžtimi, lieka tokie patys. |
| Hozzáférés a piachoz | Patekimas į rinką |
| A jelenleg Norvégia rendelkezésére álló információk fényében és a jelenlegi célok érdekében úgy tűnik, hogy Norvégia teljes mértékben végrehajtotta és alkalmazta a 2003/54/EK irányelvet. | Remiantis šiuo metu turima informacija, kiek tai susiję su šiuo sprendimu, atrodo, kad Norvegija įgyvendino ir taiko Direktyvą 2003/54/EB. |
| Ebből következően – és a 30. cikk (3) bekezdésének első albekezdésével összhangban – a piacra való belépés Norvégia egész területe vonatkozásában korlátozatlannak tekinthető. | Todėl, remiantis 30 straipsnio 3 dalies pirma pastraipa, reikėtų laikyti, kad visoje Norvegijos teritorijoje galimybės patekti į rinką neribojamos. |
| A versenynek való kitettség | Konkurencijos poveikis |
| A hatóság az Európai Bizottsággal összhangban [7]a három nagy termelő piaci részesedését, a piaci koncentráció és a piaci likviditás fokát elemzi. | Institucija, pritariant Europos Komisijai [7], išanalizuos trijų pagrindinių gamintojų rinkos dalį, rinkos koncentracijos laipsnį ir rinkos likvidumo laipsnį. |
| Következésképpen a villamosenergia-termelés tekintetében az Európai Bizottság úgy véli, hogy a „nemzeti piacokon folyó verseny egyik fokmérője a három legnagyobb termelő teljes piaci részesedése” [8]. | Europos Komisijos nuomone, elektros energijos gamybos atžvilgiu „vienas konkurencijos laipsnio rodiklis nacionalinėse rinkose yra trijų didžiausių gamintojų bendra rinkos dalis“ [8]. |
| A három legnagyobb termelőnek a termelési kapacitás vonatkozásában összesített piaci részesedése 2010-ben a skandináv térségben elfogadható szintet, 45,1 %-ot ért el (Vattenfall: 18,8 %, Statkraft: 13,3 % és Fortum: 13 %). | Bendra trijų didžiausių gamintojų rinkos dalis pagal gamybos apimtį Šiaurės regione 2010 m. buvo 45,1 % („Vattenfall“ – 18,8 %, „Statkraft“ – 13,3 % ir „Fortum“ – 13 %) – tai yra priimtino lygio dalis. |
